ILYEN EGYSZERŰ.
Ha
valakitől névjegyet kapok meg tudom sejteni gazdájának kulturáltságát
függetlenül a kis szelet papír formájától, színétől, anyagától, betűformájától.
Az árulkodó jegy a telefonszám megadásának módja.
Azt
a kis tréfát meghagyom provinciális helyi titoknak, hogy szűkebb pátriánkban a
háromharminccal kezdődő telefonszámok tulajdonosai előbb az örökös intézmények,
plébános, orvos, tanító, gyógyszerész stb., majd a valódi intézmények, tanács,
rendőrség, pártbizottság, majd később a maffiózók és a szívós, lerázhatatlan
befolyásos emberek voltak.
A névjegyeken és a telefonszámok megadása körül, a fejekben
meglévő valódi, és szinte kibogozhatatlan zűrzavar képződik le.
A hirdetések közvetítésével zúdul ránk a médiumokból is a
rengeteg telefonszám és az ostobaság. Mert hovatováb már személyes sértésnek
veszem ha egy névjegyen lévő mondjuk Vörösvári telefonszám 06 26 330 149 módon
van megadva.
Néha arra gondolok hogy szellemi fogyatékosnak néznek.
Mert ugyan későn tanultam meg telefonálni, de akkor
megtanultam. Igaz akkor még helyben ötjegyű, és Budapesten hatjegyű volt a
telefonszám. És az is igaz, hogy az akkor nyugatnémet tárgyalópartnereim onnan
tudták, hogy a keleti blokkból a szocializmusból érkeztem, mert a telefonálás
előtt meghallgattam, van e vonal a kagylóban. Erről a belémrögződött butaságról
máig nem tudtam teljesen leszokni gyermekeim nagy derültségére.
Valódi, megélt középiskolai élményem a következő: a
többségében vidékről érkezett srácokból álló osztályban folyó órát a pedellus szakította
meg hangos bekiabálásával: „Tanár Elvtárs! (mert abban a technikumban az volt)
megérkezett az INTERURBÁN! A tanár kisietett az osztályból, a diákok padig az
ablakokhoz rohantak megnézni hol is az az INTERURBÁN. Nem emlékszem köztük
voltam-e, de a pesti diákok jót röhögtek a vidékieken akik nem tudták, hogy az
INTERURBÁN az előre megbeszélt távolsági telefonhívás. Mert távhívás akkor még
nem volt.
Azután a budapesti telefonszámok hétjegyűek, a vidékiek
hatjegyűek lettek, de akkor még nagyjából tudták a népek, hogy az egyes
körzetek körzetszámokkal rendelkeznek, amelyet csak az egyik körzetből a
másikba való áttelefonáláskor kell tárcsázni, természetesen egy 06
előválasztásával.
Erre az időre esik a budapestkörnyéki települések
egyikének-másikénak nagy harca, rendszerváltozást is kihasználva szerettek
volna a nagybudapesti körzetbe esni, ezzel gondolva, hogy Budapest felé menő
telefonjaik körzeten belül maradnak és ezér olcsóbbak lesznek.
Azóta hál’ Istennek egyre kevesebbet kell Budapestre
telefonálni, viszont mindennapos lett a körzetek közötti gyakori telefonálás.
Tehát naponta mindenki nagyon sokszor
vált körzetet és azt a 06 tárcsázásával (persze ma már nyomogatásával) kezdi.
Az igazi zűrzavar a mobiltelefonok elterjedésével tetőzött,
és ehhez járult még, hogy a budapesti körzetszámok is kétjegyűek lettek. Bár
ezt a változtatást a budapestiek érthetetlen módon, vagy talán nagyvárosi
proccból nem úgy vették tudomásul, hogy a készülékhez tartozó hatjegyű szám
változatlan, csupán a körzetszám lett kétjegyű, -mint egyébként minden
körzetben az ország területén- hanem elkezdték a telefonszámaik megszokott
leírásmódját variálni. Vegyük például, a korábbi 316-040-es telefonszámot,
amely egyébként más körzetből hívva igényelte a 06 /1/ 316-040 formájú tárcsázást.
Ekkor még senkinek se fordult meg az agyában, hogy névjegyén
vagy hirdetésben az eszement 06 /1/ 316-040 formát adja meg.
A példabeli telefonszámunk a 12 –es kétjegyű körzetszámot
kapta. Most jött a bukfenc! Ettől a pillanattól kezdve ugyanez a telefonszám a
változatlan, logikus, és könnyen megjegyezhető /12/ 316-040 forma helyett 231
6040 formára váltott, azaz a kétjegyű körzetszám második jegye előlépett
készülékszámmá teljesen feleslegesen. Egy előny biztos, a budapestiek fejünk
felet elnézve mondhatják, a budapesti
telefonszámok hétjegyűek. Persze ez szamárság, mert egy vidéki telefonszám is
lehet hétjegyű ha affektálni akarunk, csak a kétjegyű körzetszámom utolsó
jegyét kell hozzátennem. Alacsonyabbrendű embertársaimnak közlöm az új vörösvári
hétjegyű telefonszámomat: 330-149 helyett a továbbiakban a 633 01-49 –es számon
hívjanak! Csak ne felejtsék előbb a 2-est eléje tenni. A gyengébbeknek azt is
elárulom, hogy az egészet 06 benyomásával kezdjék.
Ugye a budapesti hókuszpókusz vidékire fordítva meglehetősen
humoros, hogy nevetségességet ne is említsek!
Az eddigi gondolatmenet most már a mobiltelefonokra
alkalmazva minden óvódás is kacagva megoldja, ha csak nagycsoportban meg nem
bukott játékból.
Ezeknek a kis zseniknek segítségül kérdezzük meg hány jegyű
egy mobiltelefonszám?
Hát kisfiam ezt nem találtad el, mert nem 11 jegyű ahogy azt
újgazdag szippantós apukád megadta a katolikus, testnevelés számitastechnika-
hadova tagozatú bentlakásos internátusi osztályfőnöknődnek.
Nem, mert a 06 előválasztószám, bizony!
Nem így sem kilencjegyű, mert a mobiltelefonok körzetszáma
háromjegyű, pl /309/ ; /208/ és így tovább!
Úgy van a mobiltelefonok hatjegyűek, mint bármelyik
telefonkészülék Magyarországon. Az egyedi készülékeket hatszámjeggyel meg
tudják különböztetni egymástól. Igen sok hatjegyű készülék található egy -egy
azonos körzetszámon belül, amelyek a társaságoktól is függenek, úgy mint,
30-asok; 20-asok és újabban a 70-esek.
Budapesten
a körzetszám 12; 16; és így tovább, Pest megyében 23; 26; és így tovább, Nógrád
megyében 32; 35 és így tovább, Bács- Kiskun megyében 76; és így tovább,
Magyarország és így tovább. Értitek gyerekek!
Ha nem
akkor legalább engem ne nézzetek gyengeelméjűnek, mondjátok meg apukának a 06-
ot leírni sem kimondani nem kell.
Legalább
is a klubban ne!
Pilisvörösvár
hétfő, 2004. március 29.
Botzheim
István