ILYEN EGYSZERŰ.

 

Ha valakitől névjegyet kapok meg tudom sejteni gazdájának kulturáltságát függetlenül a kis szelet papír formájától, színétől, anyagától, betűformájától. Az árulkodó jegy a telefonszám megadásának módja.

Azt a kis tréfát meghagyom provinciális helyi titoknak, hogy szűkebb pátriánkban a háromharminccal kezdődő telefonszámok tulajdonosai előbb az örökös intézmények, plébános, orvos, tanító, gyógyszerész stb., majd a valódi intézmények, tanács, rendőrség, pártbizottság, majd később a maffiózók és a szívós, lerázhatatlan befolyásos emberek voltak.

A névjegyeken és a telefonszámok megadása körül, a fejekben meglévő valódi, és szinte kibogozhatatlan zűrzavar képződik le.

A hirdetések közvetítésével zúdul ránk a médiumokból is a rengeteg telefonszám és az ostobaság. Mert hovatováb már személyes sértésnek veszem ha egy névjegyen lévő mondjuk Vörösvári telefonszám 06 26 330 149 módon van megadva.

Néha arra gondolok hogy szellemi fogyatékosnak néznek.

Mert ugyan későn tanultam meg telefonálni, de akkor megtanultam. Igaz akkor még helyben ötjegyű, és Budapesten hatjegyű volt a telefonszám. És az is igaz, hogy az akkor nyugatnémet tárgyalópartnereim onnan tudták, hogy a keleti blokkból a szocializmusból érkeztem, mert a telefonálás előtt meghallgattam, van e vonal a kagylóban. Erről a belémrögződött butaságról máig nem tudtam teljesen leszokni gyermekeim nagy derültségére.

Valódi, megélt középiskolai élményem a következő: a többségében vidékről érkezett srácokból álló osztályban folyó órát a pedellus szakította meg hangos bekiabálásával: „Tanár Elvtárs! (mert abban a technikumban az volt) megérkezett az INTERURBÁN! A tanár kisietett az osztályból, a diákok padig az ablakokhoz rohantak megnézni hol is az az INTERURBÁN. Nem emlékszem köztük voltam-e, de a pesti diákok jót röhögtek a vidékieken akik nem tudták, hogy az INTERURBÁN az előre megbeszélt távolsági telefonhívás. Mert távhívás akkor még nem volt.

Azután a budapesti telefonszámok hétjegyűek, a vidékiek hatjegyűek lettek, de akkor még nagyjából tudták a népek, hogy az egyes körzetek körzetszámokkal rendelkeznek, amelyet csak az egyik körzetből a másikba való áttelefonáláskor kell tárcsázni, természetesen egy 06 előválasztásával.

Erre az időre esik a budapestkörnyéki települések egyikének-másikénak nagy harca, rendszerváltozást is kihasználva szerettek volna a nagybudapesti körzetbe esni, ezzel gondolva, hogy Budapest felé menő telefonjaik körzeten belül maradnak és ezér olcsóbbak lesznek.

Azóta hál’ Istennek egyre kevesebbet kell Budapestre telefonálni, viszont mindennapos lett a körzetek közötti gyakori telefonálás. Tehát naponta  mindenki nagyon sokszor vált körzetet és azt a 06 tárcsázásával (persze ma már nyomogatásával) kezdi.

Az igazi zűrzavar a mobiltelefonok elterjedésével tetőzött, és ehhez járult még, hogy a budapesti körzetszámok is kétjegyűek lettek. Bár ezt a változtatást a budapestiek érthetetlen módon, vagy talán nagyvárosi proccból nem úgy vették tudomásul, hogy a készülékhez tartozó hatjegyű szám változatlan, csupán a körzetszám lett kétjegyű, -mint egyébként minden körzetben az ország területén- hanem elkezdték a telefonszámaik megszokott leírásmódját variálni. Vegyük például, a korábbi 316-040-es telefonszámot, amely egyébként más körzetből hívva igényelte a 06  /1/ 316-040 formájú tárcsázást.

Ekkor még senkinek se fordult meg az agyában, hogy névjegyén vagy hirdetésben az eszement 06 /1/ 316-040 formát adja meg.

A példabeli telefonszámunk a 12 –es kétjegyű körzetszámot kapta. Most jött a bukfenc! Ettől a pillanattól kezdve ugyanez a telefonszám a változatlan, logikus, és könnyen megjegyezhető /12/ 316-040 forma helyett 231 6040 formára váltott, azaz a kétjegyű körzetszám második jegye előlépett készülékszámmá teljesen feleslegesen. Egy előny biztos, a budapestiek fejünk felet elnézve mondhatják,  a budapesti telefonszámok hétjegyűek. Persze ez szamárság, mert egy vidéki telefonszám is lehet hétjegyű ha affektálni akarunk, csak a kétjegyű körzetszámom utolsó jegyét kell hozzátennem. Alacsonyabbrendű embertársaimnak közlöm az új vörösvári hétjegyű telefonszámomat: 330-149 helyett a továbbiakban a 633 01-49 –es számon hívjanak! Csak ne felejtsék előbb a 2-est eléje tenni. A gyengébbeknek azt is elárulom, hogy az egészet 06 benyomásával kezdjék.

Ugye a budapesti hókuszpókusz vidékire fordítva meglehetősen humoros, hogy nevetségességet ne is említsek!

Az eddigi gondolatmenet most már a mobiltelefonokra alkalmazva minden óvódás is kacagva megoldja, ha csak nagycsoportban meg nem bukott játékból.

Ezeknek a kis zseniknek segítségül kérdezzük meg hány jegyű egy mobiltelefonszám?

Hát kisfiam ezt nem találtad el, mert nem 11 jegyű ahogy azt újgazdag szippantós apukád megadta a katolikus, testnevelés számitastechnika- hadova tagozatú bentlakásos internátusi osztályfőnöknődnek.

Nem, mert a 06 előválasztószám, bizony!

Nem így sem kilencjegyű, mert a mobiltelefonok körzetszáma háromjegyű, pl /309/ ; /208/ és így tovább!

Úgy van a mobiltelefonok hatjegyűek, mint bármelyik telefonkészülék Magyarországon. Az egyedi készülékeket hatszámjeggyel meg tudják különböztetni egymástól. Igen sok hatjegyű készülék található egy -egy azonos körzetszámon belül, amelyek a társaságoktól is függenek, úgy mint, 30-asok; 20-asok és újabban a 70-esek.

Budapesten a körzetszám 12; 16; és így tovább, Pest megyében 23; 26; és így tovább, Nógrád megyében 32; 35 és így tovább, Bács- Kiskun megyében 76; és így tovább, Magyarország és így tovább. Értitek gyerekek!

Ha nem akkor legalább engem ne nézzetek gyengeelméjűnek, mondjátok meg apukának a 06- ot leírni sem kimondani nem kell.

Legalább is a klubban ne!

Pilisvörösvár hétfő, 2004. március 29.

Botzheim István