Botzheim István

okl.gépészmérnök

okl.gazd.mérnök

polgármester

1990-1994; 1998-2002

Állásfoglalás a 2006. évi önkormányzati választásokról.

Az állásfoglalás célja.

Az önkormányzati választás relatív értelemben annak az erőnek a bukását hozta, amelyik, Vörösvár postmaffiakori történelmében az elmúlt négy választási ciklusában kialakult váltógazdaságban a korábbi korszakot ismét visszaállító polgármesterként, baloldali jelleggel álcázta magát. Az ő bukását most nem a korábbi vetélytársa, hanem egy országos tömeghisztéria felkavaró politikai hátszelét felhasználó jelöltgárda okozta.

A maffiakor ellentétje nem feltétlenül a konzervatív, polgári beállítottság.

Ennek a finom különbségnek a kimutatása a célunk.

1./A populista polgármester megbukott, ez a városnak jó.

A polgári konzervatív oldal és a város józan polgárainak vágya teljesült azzal, hogy az adósságba hajtással, populista, porhintéssel operáló városvezetés és polgármester megbukott.

Fontos azonban rámutatni, hogy a gazdasági csődöt okozó képviselők közel harmada az új képviselőtestületbe is bekerült.

2./Az adósság és a gazdasági csőd okozóinak felelősége.

A hitelfelvétel önmagában nem hiba, ha az a megengedett határok között marad, ha az adóerőképesség és a fejlesztési elkötelezettség helyes aránya érvényesül, valamint az elhúzódó fejlesztések gyorsítására, használják. (ld.útépítések)

Presztízsberuházásokra és működtetésre felhasznált hitel megrogyasztja a költségvetés egyensúlyát, mint, ahogy az meg is történt.

Az újraválasztott képviselők, elöljáróban a dzsoli-dzsóker alpolgármesterrel felelősséget viselnek a gazdasági csődközeli állapotért, mert nem bírálták, alkalmanként megszavazták, és nem határolódtak el a mostani helyzetet okozó döntésektől. „Vétkesek közt cinkos, aki néma”

Felelőségüket súlyosbítja, hogy az 1998-as választások előtti kampányban az általuk szövetségesként felkért, (majd az ő vállára felkapaszkodva) szövetséges polgármesterüktől az alpolgármesterek (Gromon István és Szakszon József) már a kormányzás első negyedévében elhatárolódtak, mert náluk kerestek menedéket a korrupcióval bepanaszolt és a polgármester által alkalmatlannak tartott köztisztviselők.

3./A választások előtti lépések kockázata.

Az utóbbi négy év presztízsberuházásai, a saját céljaira manipulált sajtó miatt, a regnáló polgármester jó esélyekkel nézhetett a választások elé. Ez az önbizalom meg is látszott a kampányában, nem erőltette meg magát még az eredmények összefoglalására sem. Ezt helyette,- igen rossz minőségben- az újság felelős szerkesztője végezte el.

Biztos volt a dolgában. További bizakodásra adhatott alkalmat számára, hogy a regnáló polgármester céljainak megfelelően a FIDESZ, -az MDF-el előzetes egyeztetés nélkül- még a nyár elején Gromon Istvánt jelölte polgármesternek. Ezzel a FIDESZ megosztotta a polgári oldalt, mivel a lehetséges jelöltek, Botzheim István független, Bíró Bejamin MDF, indulása esetén a regnáló polgármester, nevető harmadikként maradt volna székében. Lehet, hogy akik a FIDESZ döntését befolyásolták és formális-, vagy informális csatornákon előkészítették, pont ezt akarták. Tehát a „jóakaratú” jelölők -gondolván, hogy Botzheim István biztosan indulni fog,- a regnáló polgármester malmára hajtották a vizet.

Ha a lehetséges más polgári jelöltek,- Botzheim István független, Bíró Bejamin MDF-, ugyanilyen hatalomvágyók és felelőtlenek lettek volna, mint a FIDESZ Gromon István egyeztetés nélküli jelölésével, akkor a polgármestert ma másképpen hívnák, mert teljesült volna a FIDESZ jelölés rejtett célja, hogy a többi jelölt vélelmezett indulásával a regnáló polgármester, nevető harmadikként maradjon a székében.

Mindenesetre ez az egyeztetés nélküli jelölés, és a regnáló polgármester ellen egy közös jelöltállítást célzó egyeztető tárgyalásainak elmaradása, felelőtlen lépésnek tekintendő, a jelölt ismeretlensége és a polgári oldalon -választóknál is- meglévő fenntartások miatt.

Mintha azért jelölték volna, hogy veszítse el a választásokat és a meglévő polgármester, maradjon. Vélhetően –tudat alatt- a jelölt sem hitt igazán győzelmében, bizonyítja ezt az óta is tapasztalható, -győzelme felett érzett- folyamatos meglepődése, és e győzelme felett tapasztalható folyamatos elérzékenyülése.

Nyáron, Gromon István jelölésekor még nem volt érzékelhető az önkormányzati választások előtti (vagy erre időzített) országosra dagadt (vagy dagasztott) miniszterelnöki önbeismerés miatti FIDESZ hisztéria, aminek eredményeként minden szürke szamarat megválasztottak, aki a FIDESZ logót aggatta magára.

Az ilyen módon történt polgármester jelölést megelőző viselkedést felelőtlennek tarthatjuk, és barátságtalan lépésnek tekinthetjük a polgári pártok kommunikációs terében.

4./Az új polgármester helye a politikai palettán.

Vörösvár postmaffiakori történelmében az elmúlt négy választási ciklusában kialakult váltógazdaságban a korábbi korszakot ismét visszaállító polgármester az SZDSZ mindenkori vállalásával, baloldali jelleggel álcázta magát.

Vetélytársáról, függetlenként történő jelöltsége ellenére mindenki tudta MDF vezetői tagságát és mérsékelt konzervatív polgári nézeteit.

Talán nem véletlen, hogy vele szemben az első ciklusban Gromon István a baloldal támogatásával sikeresen akadályozta meg az akkori húszfős testületben (10 MDF és 5 KDNP), hogy a választók 75%-nak megfelelő akaratának jelentős konzervatív községvezetés fenntartható polgári és szemlélet kialakulását, és ezzel történelmi felelőséget visel az az álcázott baloldal ciklusos visszatérésért és a város közjó szerinti fejlődésének négyévenként történő megakasztásáért.

Tehát Gromon István nem mondható polgári beállítottságúnak. Viszont a konzervatív felfogású választók a túlzott és bigott kérlelhetettlensége miatt nem tudnak vele azonosulni.

6./Elvárások az új polgármester és képviselőtestülettel kapcsolatban.

Az új polgármesterrel és képviselőtestülettel kapcsolatban középtől jelentősen szélrehúzó beállítottságuk ellenére polgári, konzervatív értékek figyelembevételével fogalmazzuk meg elvárásainkat.

Nem lehet a felelőséget elhárítani a város jelenlegi eladósodásával kapcsolatban, mert a korábbi polgármesterrel kollaboráló FIDESZ-es alpolgármester személyében a vörösvári FIDESZ is felelős a kialakult helyzetért, a bírálat elmaradása és alternativa felmutatása hiánya miatt.

Ehhez képest meglehetős rövidlátásnak tűnik ugyanennek az alpolgármesterenek gazdasági program kidolgozásával való megbízása. Valószínüleg elemi erejű megvilágosodásban bíznak a feladat kiötlői.

A gazdasági helyzet nem az adósságszolgálat miatt agasztó, hanem a felélt jövő miatt. Ez abban nyilvánul meg, hogy városunk az EU támogatásokból lehetőségként nem tud részesedni, mivel a lakosonként 0,8 mFt összesen több mint 1 milliárd forint potenciálisan beáramolható fejlesztési pénz feltételét elkótyavetyélte a maffiakori polgármester vezetésével a Képviselőtestület.

Jelenleg minden Vörösvári lakost -beleértve az újszülötteket is,- közel 1,5 mFt adósság terhel. Ezt még Kádár sem tudta elérni!

Ezt az EU által fejlesztés céljára az ablakba helyezett összeget nem tudjuk lehívni, mert az adósságszolgálat miatt ennek a 10%-a, mint önerő, nem áll rendelkezésre az elkövetkező négy évben. Ezzel végleg lemaradunk a környezetünkhöz képest.

Hatalmas hiba lenne a gazdasági pánik miatt a környezetünk, a táj eladása feláldozása, amit Piliscsaba rossz példaként elkövetett, és amit az előző polgármester, már intézkedésével beindított, amikor testületével megbízást adatott a külterületek beépíthetőségéről szóló tervek elkészítésére.

Ma sopánkodni a közbiztonság állapotáról, miközben az elmúlt négy évben az alpolgármester közreműködött a Pilisvörösvári Rendőrkapitányság előkészített beruházásának háttérbeszorításában, elhanyagolásában, telkének elkótyavetyélésében, bizony mérhetetlen cinizmust, és kétszínűséget jelent.

Ma már csak a „Csendbiztos utca” emlékeztet arra, hogy volt egy városvezetés, amely valódi lépésekkel kívánta erősíteni a közbiztonságot.

Városunk polgárai az elmúlt négy évben veszítettek ügyintézési komfortjukban. Az okmányiroda a gázcseretelep hodályába száműzetett, a Városi gyámhivatal a városházára visszarendelve saját és a városháza zsúfoltságát növelte.

Reméljük, hogy az új polgármester, miközben szorgalmasan keresi, hogyan szolgálhatná a „lakosságot”, a városháza sötét folyosóin beléjük botolva orra elé kerül a Botzheim polgármester, a jegyző és néhány vezető munkatársa által kidolgozott, és megterveztetett, jelen honlapon is bemutatott városháza bővítés. Amint itt látható, a sötétfolyosókon való botorkálás helyett tágas várakozókban ültethetők le a város polgárai hasonlóan bármelyik másodosztályú bankhoz. Pedig a bankárok nem szolgálni akarják a „lakosságot”, csak a pénzük kell. Akkor mit kellene tennie egy szolgálatra jelentkezett polgármesternek!

Úgy látszik az alpolgármester most már testület által is sietve megerősített felügyelő-bizottsági tagsága, megakadályozza abban, hogy saját és a magán (szenny) „vízmű” keretein kitekintve, ne örökölt technológiai hiányosságnak tekintse a szennyvíztelep bűzös működését, hanem a valódi okot lássa, a túlterhelést.

Ezt megszüntetendő elvárható, hogy egy pilisvölgyi regionális vagy urambocsá a konkurenciához (Fővárosi Csatornázási Művek) történő csatlakozással valódi regionális gondolkozásmóddal oldják meg fenntartható módon a szennyvízproblémát. Természetesen akkor ez a torzszülött, botcsinálta „vízmű” is az okafogyottság miatt felszámolandó.

Programjában a helyi FIDESZ nem utasítja el a vörösvári SZDSZ-es tömegbutító választási kampányfogásként elhíresült mézesmadzagot, a sportcsarnokot és uszodát. Csak politikai villongások fényében látszik és hallatszik néhány józan FIDESZ-es képviselői vélemény.

A választási kampányban csak egy polgármesterjelöltnek volt bátorsága és a jelek szerint függetlensége a korábbiaktól, -mert csak neki jutott eszébe- az áporodott10-es úti szemforgatásokkal szemben a déli elkerülő út újra történő megvizsgálását, ami a Piliscsaba és csatlakozó települések, rácsatlakozását teszi lehetővé.

Ezt a Solymárt északról Piliszentivánt és Piliscsabát délről elkerülő nyomvonalat a Pilisi lenre hivatkozva a nyolcvanas évek elején vetették el.

Ma már szélesebb látókörű zöldmozgalom létezik, hátha csatlakoznak a jó megoldáshoz.

Szintén regionális gondolkodásmódot igényelne az oktatásfinanszírozás.

Éppen tizenhat éve vezeti orránál fogva a fenntartóit az óvoda- és iskolahálózat. A teljes oktatott létszám legalább 10%-a nem vörösvári gyerek. Tehát ezek a szomszéd településekről bejáró gyerekek is megkapják az alacsony állami járandóság miatt gyerekenként szükséges vörösvári költségvetési támogatást. Ez azt jelenti, hogy pl. járdaépítés helyett pilisszántói gyerek támogatására folyik el a város pénze.

A dolog két módon orvosolható: vagy kirúgjuk az „idegen” gyerekeket, -ami az oktatási szolgáltatás további sorvasztását jelenti-, vagy a szomszédos önkormányzatokkal „Intézményfenntartó társulásokat” hozunk létre, amit a FIDESZ ellenállása miatt nem módosítható önkormányzati törvény hiányában a kormány finanszírozási előnyökkel támogat.

Mindenképpen támogatandó a jelenlegi polgármesternek a tavakkal kapcsolatos elképzelése: a vörösváriak által visszavett tópartok, ahol a vízpartig lehet sétálni korlátozások és bódék nélkül.

A jelek szerint már kóstolgatja őt a jól szervezet nem vörösvári érdekeket képviselő a tavakat bitorló társaság, az örökös gumicsont, a „csapadékvízbevezetés a nagy tóba” felvetésével.

Kívánjunk kellő éberséget az álcázó, időhúzó taktikával szemben, hogy négy év múlva a szentiváni tóparthoz hasonlóan bódénélküli tóparton kocoghassunk.

Kívánjuk továbbá, hogy a megvilágosult alpolgármester fedezze fel, hogy a Slötyiken kívül még ott van a Határréti – és a Háziréti tó is.

Az elmúlt négy évben sokmilliárdos beruházási alapot feltételező fellengzős építészeti tervcsomagra pazarlódott a drága hitel.

Megterveződött egy 150 milliós, családi háznál alig nagyobb óvóda és hogy elég drága legyen a tervezési díj, tele lett aggatva giccses díszítésekkel.

Ezzel lett az ötvenmillió helyett 150 millió.

A másik óvoda hasonlóan drága csicsát kapott, de fő célt, az átrium lefedését elfelejtették. Dezsavú érzése lehet az embernek.

A tanácsi időkben Vörösváron az óvodákkal Dunát lehetett rekeszteni, miközben általános iskolásaink már harmadik műszakban jártak férőhely hiányában. A későbbi polgármester akkor az ellenzék vezéreként, mint a Kommunális és Fejlesztési Bizottság vezetője megyei tanácsig hallatszó botrányos puccsal érte el az 1983. évi költségvetés megváltoztatását és ezzel a Templom téri iskola bővítését.

Dúl a giccs és a csicsa az óvodáinknál, közben a Vásár téri iskolában létszámhiány a Templom téri iskolában férőhelyhiány és tetőbeázás nyomasztja az iskolavezetést. Az előző városvezetést eddig mindez nem nyomasztotta, a jutalék máshol pergett.

Reméljük az új városvezetés nem 10%-os.

Hamarosan elválik van különbség a maffiakorhoz képest.

Adventkor kiaggatják-e minden villanyoszlopra a fantáziátlan vöröscsillagot a harang felett, és lesz e búcsú a képviselőtestület határozata szerint a bányatavaknál.

7./A figyelem iránya a városvezetéssel kapcsolatban az előttünk álló választási

periódusban.

A regnáló városvezetésnek nem vagyunk ellenségei. Jó, hogy leváltották az előző vezetést, ehhez gratulálunk.

Viszont a fentiekben vázoltak miatt, részben rajtunk kívülálló okok miatt nem tudtunk igazi polgári, konzervatív szövetségest találni bennük.

A politikai palettán mérsékelt, higgadt, nyugodt, tapasztalatokkal rendelkező szereplőként a fenntartható fejlődésért felelőséget érző, az emberi méltóságot, a közjót szem előtt tartva, a szolidaritást és a szubszidiaritást elvárva figyeljük munkájukat.

Szívesen értünk egyet a fentieknek megfelelő döntésekkel és mindig lesz bátorságunk a vélaményünk szerint hibákat nyilvánosan elmondani.

Egyben biztos lehet az új vezetés, velük szemben mi soha nem paktálunk le a túloldallal, mint azt ők tették.

Pilisvörösvár, 2006. november 24.

Botzheim István

okl.gépészmérnök

okl.gazd.mérnök

polgármester 1990-1994; 1998-2002

polgármester1990-1994 ;1998-2002