POLGÁRMESTERI KÖZLEMÉNY

Félidőben

Vörösvár a XXI. század küszöbén

Értékelés, gondolatok a szolgálati félidejében lévő városi önkormányzat eredményeiről

„Az igazság - mindig nyereség, bármilyen nehéz volt is alkalmazkodni hozzá.”

(Albert Schweitzer)

Tisztelt Vörösvári Polgárok!

Általános helyzetértékelés

Köszöntöm városunk polgárait az új évben, amely egyidejűleg a XXI. század küszöbe. Pilisvörösváron 2000. novemberében megtartott Közmeghallgatáson - amely egy nyilvános testületi ülés volt - elhangzott beszédemet teszem közzé. Ennek a Közmeghallgatásnak célja az volt, hogy lehetőséget adjon az állampolgároknak kérdéseik feltevésére. E kis közleményemet a saját nevemben írom, arról, miként értékelem elmúlt két éves munkánkat. Az újonnan választott városvezetőket a városi cím motiválja munkájukban. A városi cím megpályázásának megítélése is különböző. Vannak, akik azt mondják, hogy egy szimpla választási trükk volt, a polgárok bizonyos mértékű átverése, pótcselekvés valódi eredmények helyett. Vannak akik szerint Pilisvörösvár település megérett arra, hogy város legyen, hogy a vonzáskörzete már akkora, már az infrastruktúrája elég fejlett volt 4 évvel ezelőtt is, hogy város legyen és vélhetően több pénz is lesz a városi címből. Hogy a város polgárai erről mit gondolnak és mi a többség véleménye, ezt nem lehet tudni, mert a pályázat beadása előtt nem volt népszavazás, nem volt közvélemény-kutatás. Az biztos, hogy több pénz nem lett és ez a Képviselő-testületet, továbbá magamat is mint polgármestert, kész helyzet elé állított. Mikor engem ismét polgármesternek hívtak, - hogy vállaljam el a jelöltséget - tudtam, hogy ebből a településből várost kell csinálni, elképzelhető, hogy képviselőtársaim is úgy ültek le az asztalhoz, hogy a városi feladatok jelentenek kihívást e településen. Ha megengedik, témánként mennék végig, hogy mi tekinthető már megvalósultnak és milyen feladatok vannak még előttünk.

Városháza

Engedjék meg, hogy az önkormányzatnak helyet adó Városházáról szóljak. A városi települési önkormányzat a Képviselő-testületből áll, amelyik választott testület és annak Hivatalából. 1998-ban egy zsúfolt városházát, nehezen áttekinthető belső szerkezetű és elhelyezésű irodákat találtunk. Az eltelt két év alatt külön épületben helyeztük el a Városi Gyámhivatalt.

A Városi Gyámhivatalnak körzeti feladatai vannak, közel 40 ezer ember gyámügyi feladatait kell elintéznie, ezért a Puskin utcai óvoda helyén helyeztük el, azt renováltuk és jól megközelíthető helyen van.

A Városháza a mai állapotban eljutott oda, hogy azok az irodák, ahol nagy forgalmú ügyfélfogadás van, valamennyien a földszintre kerültek. A műszaki és beruházási iroda egy külön épületbe került, annak tetőterének kiépítésével.

Tehát egy 8-10 mFt ráfordítással világos és elérhető Városházát, áttekinthető képet kaptunk.

Okmányiroda

Nem kis munkánkba tellett, hogy időben meg tudjuk szerezni azokat a forrásokat az államtól, a Belügyminisztériumtól és magát a lehetőséget, hogy Pilisvörösváron Okmányiroda nyílhasson. Ma már a személyi igazolványtól kezdve november 1-jétől már vállalkozási igazolványok is, és vélhetően 2001. január 1-jétől a közlekedési okmányok ügyintézése is Pilisvörösváron elintézhetők.

1999-ben az okmányirodák megnyitásával és ennek a jogszabálynak az életbelépésével annak a veszélye fenyegette Vörösvár polgárait - és ez az állapot egy fél évig el is tartott -, hogy az a kedvező állapotot, ami már 1992-től létezett – hogy Vörösváron el lehetett intézni a személyi igazolványt a Rendőrségen – azt 1999. nyarától kezdve ismét Budaörsre helyezték az ottani okmányirodába, és ma is oda kellene mennünk.

Tehát nagy eredménynek tartom, hogy kezdeményezésemre, parlamenti interpelláció nyomán levelemre a Belügyminisztérium kedvezően reagált és másokat megelőzve Pilisvörösváron létesült okmányiroda. Ehhez a Belügyminisztériumtól 8 millió forintot kaptunk. A testület is tett hozzá 1 millió forintot és ezzel egy korszerű Okmányiroda áll, elsősorban a Vörösvári polgárok és további 11 település polgárainak rendelkezésére. Szigorúan figyelem, hogy a Gyámhivatal és az Okmányiroda ki jön-e abból a pénzből, amit az államtól erre a célra kapunk. Amennyiben nem jön ki, akkor meg kell szereznünk az államtól, a Belügyminisztériumtól azokat az eszközöket, amelyek a működéshez szükségesek. Ugyanis nem várható el Pilisvörösvártól, hogy a nem Vörösváriak ügyeinek intézésére helyi forrásokat áldozzunk. Ez 1998-ban sajnos létező probléma volt az egészségügyi és oktatási intézményekben, hogy ilyen jellegű kifinanszírozás létezett. Szerintem 1998-ban volt a csúcs, közel 100 millió forint. Ez a gond még ma is létezik, bár jóval kisebb mértékben, és folyik ennek az elemzése és az elhárításának, orvoslásának a megoldása.

Ami még hiányzik, az sem mai keletű, de az Okmányiroda megalakításánál vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy ez a Városháza és az ott elhelyezett intézmények építészetileg nem túl alkalmasak a polgárok fogadására.

Hiszen ez egy közel 200 éve épült postakocsi állomás és szálloda volt, ezért nincsenek nagy váróhelyiségek kialakítva, a szűk folyóson kénytelenek az ügyfelek várakozni. Ezért egy javaslatot vittem a Képviselő-testület elé, a testület már a tervezési költséget meg is szavazta, hogy egy korszerű ügyfélváró kerüljön megépítésre a Városházán. A következő évi költségvetés témája lesz, hogy az ügyfélvárót - ami a két épület közötti kapu helyén lenne elképzelve és onnan lehetne bejárni -, hogyan építjük meg és mennyiért. Ennyit a városházáról.

Intézményeink

Folyamatos plusz pénzt igényelt szinte valamennyi intézmény fenntartása és működtetése helyi forrásokból. Talán az általános iskolák, amelyek mint oktatási intézmény az állam által biztosított pénzből tartják fenn magukat. Az állam egy gyerekre kivetítve adja a pénzt.

Óvodák

6 óvoda van Pilisvörösváron, 2 modern, 4 régi épületben van elhelyezve. 2000. évben nyilvánvalóvá vált, hogy ezekben az óvodákban, férőhelyhiány van. A Képviselő-testület már megkezdte a volt Ferroglóbus épületében tervek alapján egy ez irányú beruházás támogatását. Jelenleg azt gondoljuk, hogy fedezni tudjuk 2 óvodai csoport férőhelyét, de miután a bővítést folytatni kell, és ott még van hely, és át kell gondolnunk az óvodai férőhelyeket, elképzelhető, hogy további férőhelyeket kell biztosítani. Ebben ki kell tágítani a gondolkodásmódunkat, és el kell képzelni, hogy Pilisvörösváron egyházi kezelésű és fenntartású óvodák is legyenek, de magánóvodák is. Egyértelmű, hogy az Önkormányzat kötelező feladata, hogy a teljes férőhelyigényt ingyenes, lelkiismeretileg szabad és világnézetileg semleges férőhelyekkel biztosítsa.

Általános iskolák

Az általános iskolákban alkalmanként igényként jelentkezik az iskolák bővítésére. Itt is várható, hogy a következő évben ezt a kérdést a Képviselő-testületnek át kell gondolnia, mennyire és hol akarnak bővíteni, egyáltalán szükség van-e a bővítésre. Jelenleg 100 gyerek fölött van az iskolákban a nem vörösvári gyerekek száma. A Képviselő-testület már hozott egy határozatot, hogy a nem pilisvörösvári gyermekeket ne vegyék fel, de nem biztos, hogy ez a megoldás, hiszen itt is körzeti szerepet képvisel városunk. Az állam által fedezett összegből, a helyi adófizetők pénze nélkül az iskolák működése biztosítva van, hiszen fedezve van az állam által. De ha az iskolák bővítését, és esetleg a körzeti feladatok ellátását az Önkormányzat felvállalja, akkor ennek a fedezetét át kell gondolni a megyével és a szomszédos önkormányzatokkal.

Középiskolák

Gimnázium egyértelműen körzeti feladatot és szakmai, regionális feladatot lát el – a német nemzetiségi oktatáson keresztül, és kb. 20 %-os helyi forrást igényel. Az új igazgató elképzelései szerint a regionális szakmai, oktatási feladatokhoz érdemes mozgósítani az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat eszközeit. Itt fennáll az a feladat, hogy esetleg intézményfenntartó társulással az ügyet rendezzük, a szomszédos önkormányzatokkal és Pest Megye Közgyűlésével.

A Muttnyánszky Ádám Szakképző Iskola sorsa az idén nyáron eldőlt a következő két évre. A képviselő-testületünk 1999. elején határozatot hozott, hogy leadjuk az intézményt Pest Megyének. Az Önkormányzat nem kívánt a fenntartója lenni, mivel ez egyébként is megyei feladat. Ebben az intézmény csúcsosodott a helyi források túlzott igénye. Tehát a Vörösvári adófizetők pénzéből valamennyi az intézményeinkben oktatott gyermek 1998-ban még egyszer annyi támogatást kapott az Önkormányzattól, mint amennyit az államtól kapott. Ugyanakkor az itt oktatott létszám kétharmada nem vörösvári diák, tehát adófizetőink pénze városunkon kívülre került.

Ezért úgy döntött a Képviselő-testület, hogy leadja a feladatot. Célul tűztük ki, hogy amíg át nem veszi Pest Megye, addig korlátozzuk a felvehető létszámot és a szakmák számát, ezzel csökkentve a működési költségeket. Ez így ment két évig, majd hosszas huzavona után - amiben a Pest Megyének van felelőssége – majd 2000. évben úgy döntött a Képviselő-testület, hogy fenntartja az iskolát. Ennek következtében igazgatóváltás is történt, és jelenleg az új igazgató koncepcióját készíti, és vélhetően ennek az iskolának a túlélése a feladat. Az is vélhető, hogy jelentős forrásokat kell az intézményre ráfordítani. Két év után következik be ismét az az állapot, hogy a helyi Képviselő-testület felajánlhatja Pest Megyének, sőt a Megyének kötelező átvenni.

Napos Oldal Szociális Központ

Egy nagyon sikeres intézményünk van, az idősek és fogyatékosok ellátására a Napos Oldal Szociális Központ. Legalább 4-5 feladatot lát el, ezek közül nem egy nem is kötelező. Ennél az intézménynél nemhogy az állam a költségeket fedezi, de bizonyos mértékig felül is finanszírozza, bizonyos szempontból – elnézést hogy ezt a szót használom – üzlet is. Nyugodt munka folyik ott, és bizonyos tartalékok vannak. Ez az intézmény az egészségügyi intézményekkel együtt: Vöröskereszttel, ápolónőkkel sok mindenre képes, és sok kapacitás van még itt elrejtve ötletekben is meg lehet oldani.

Városgondnokság

Eredetileg ez a Költségvetési Üzem volt, jelentős építőipari kapacitással. A rendszerváltoztatás során lett meghatározva, és talán még ez a Képviselő-testület is változtatott a feladatain. Jelenleg elsősorban a csatorna üzem üzemeltetése és fenntartása a feladata, a város néhány karbantartási feladata mellett. Át kell gondolni a Városgondnokság feladatait, látható, hogy nagy az épület, amelyben elhelyezve van. Meg kell határozni a végleges sorsát, de a Városgondnokság sorsa elválaszthatatlan a csatornaüzemeltetés megoldásától.

Szakorvosi Rendelőintézet

Egyike volt azoknak az intézményeknek, amelyek 1999-ig az OEP által biztosított eszközökből nem tudott kijönni. A normális működéséhez, ezért a város pld. 1998-ban a működéséhez 13 millió forintot adott. És miután 25 ezer embert lát el a Rendelőintézet, s ebből csak 12 ezer a vörösvári, így 7,5 mFt nem vörösvári betegek ellátására fordítódott, a vörösvári adófizetők pénzéből. Világos elvárásunk és az Igazgató asszony eredményes munkája alapján 1999-ben és 2000-ben a Rendelőintézet már nem igényel helyi forrásokat. Örömmel látjuk ezt és örülünk annak is, hogy Pilisvörösvár kifinanszírozás nélkül is el tudja látni a körzeti feladatokat is. Ez cél volt a megválasztásunk alkalmával.

Mentőállomás

A Mentőállomás üzemeltetése a Mentőszolgálat kezében van. A Mentőállomást Pilisvörösvár és a környező települések Önkormányzatai hozták létre, és fedezték az építési költségek 90 %-át.

Viszont nem volt meg a teljes fedezet, tehát nem valósult volna meg a Mentőállomás, ha nem veszi kézbe a beruházást a Pilisi Medence Egészségügyi Alapítvány, és saját beruházásában nem építi meg és nem teszi hozzá azt a 10 %-ot ami hiányzott, kb. 2-3 mFt-ot. Az összberuházás kb. 20-27 millió forint volt. Ennek a működtetése az Országos Mentőszolgálat kezében van. Az idén döntött a Képviselő-testület, hogy átadja a Mentőszolgálatnak, most folynak az átadási intézkedések, megállapodás-kötések. Tehát ez egy állami tulajdonná válik, működését az államnak kell biztosítania. A Mentőszolgálattal biztosítjuk - a velük kötött szerződés alapján - a hétvégi orvosi ügyeletet. Erre adott összeget fizet az Önkormányzat és ez körzeti feladat. Itt példásan valósul meg a körzeti hozzájárulás. Tehát Pilisvörösvár és a környező települések a lakosság arányában finanszírozzák. Amin még gondolkodni lehet, hogy ez az ügyelet tartalmazzon gyermekorvosi ügyeletet is. Ez jelentős összeget igényel. A Város elgondolkodhat rajta, hogy milyen módon tudja fedezni. Megoldható, de fedezni kell.

A focipálya nem intézményünk ugyan, de az Önkormányzat a tulajdonosa. Megállapodás alapján a mindenkori Sportegyesületek kezelik, tartják fenn. Véleményem szerint a focipályára költeni kell, különösen azért mert magasabb osztályba lépett a sportegyesület, de – ugyan ritkán járok oda – nehezen tudom elképzelni, hogy ha jelentős számú női szurkoló érkezik oda, hogy intézik a szükségleteiket, meg általában milyen az épületek állapota. Ha komolyan gondoljuk, akkor idén erre jelentős összeg kell szánni. Természetesen most a focipályáról és környékéről van szó. Beszélhetünk még az ifjúsági sport finanszírozásáról. Ami a foci üzleti jellegét illeti, abba az Önkormányzatnak nem kell beavatkoznia, bár döntés kérdése, ha vállalkozni akarunk, itt is megjelenhetünk.

Kábeltévé

A hozzánk érkező panaszokból ítélve kevesen tudják Vörösváron, hogy a kábeltévé nem önkormányzati felügyelet és üzemeltetés alatt működik. A Pilisvörösvári Kábeltelevíziós Kft.-t az akkori önkormányzat megkérdezése és engedélye nélkül 1991-ben alapította az akkori kultúrház-igazgató, az akkori gimnáziumigazgató, intézményeik vagyonát (intézményenként 250 ezer forint értékű dolgot) beadva a Kft-be, amelyiknek harmadik alapító tagja a SAT-ELIT 2000 piliscsabai telephelyű GMK volt.

A Pilisvörösvári Kábeltelevíziós Kft. 1992-ben tőkeemelést végzett - szintén az önkormányzat megkérdezése nélkül – és további 250 ezer forintos törzstőke bevételével az OLISTÁR Kft-t vette be a társaságba, ezzel az önkormányzatot – közvetve intézményein keresztül – abba a hátrányos helyzetbe hozta, hogy a 66 %-os közvetett önkormányzati tulajdon 50 %-osra csökkent. Ettől kezdve ebben a társaságban az önkormányzat döntő irányítással nem tudott részt venni.

Jómagam az évek folyamán polgáraink panasza alapján megkíséreltem tájékoztatást kapni a társaság szakmai-, üzemeltetési kérdéseiről, gazdálkodásáról, szolgáltatási színvonaláról, engedélyeiről, pénzügyi helyzetéről. Ezek a kísérleteim az akkori ügyvezető igazgató elutasító, elkerülő viselkedésén futottak zátonyra.

A kábeltelevízió szolgáltatási színvonalának, havi díjának arányának értékelését a szolgáltatáshoz képest, technikai állapotának megítélését polgárainkra bízom. Azt gondolom, hogy véleményünk abban egyezik, hogy ez az állapot hosszútávon nem tartható fenn. Ugyanakkor nagy kár, hogy ez az állapot előállott, mivel a kábeltelevíziós rendszer mint távlati elektronikus, telekommunikációs, illetve információs eszköz, hatalmas lehetőségek előtt áll. Ez a lehetőség az információs világháló – az Internet – elérhetőségének és igénybevételének ígéretével jelentkezik.

Szakemberek szerint a nem távoli időben valamennyi család, illetve háztartás számára a kábeltelevíziós hálózat, a minden családban megtalálható televíziós képernyő, és a jelenlegi távirányítót helyettesítő kis számítógép lesz az az eszköz, amely számunkra kinyitja az információk beláthatatlan sokaságú tárházát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki jelenleg ahhoz szokott, hogy távirányítójával néhány tíz televíziós program között válogat, az a távlatban elvileg valamennyi televíziós programot el tudja érni, azon túlmenően információkat biztosító szerverek (központi számítógépek) millióit képes elérni bárhol a világon. Ebből az is következik, hogy azoknak a cégeknek a számára, akik ezeket a kábeltelevíziós hálózatokat üzemeltetik, jól jövedelmező, biztos és hosszú távú üzletet és hasznot jelent.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a jelenlegi üzemeltető, a Pilisvörösvári Kábeltelevíziós Kft. a már ismertetett körülmények miatt ezt az üzleti lehetőséget elmulasztotta.

Gyenge vigaszunk lehet, hogy országunkban szinte mindenütt ez a helyzet, és ezért jelenleg ma Magyarországon öt nagy cég szemünk láttára vásárolja föl, többnyire nem nyilvános pályázaton településenként a kábeltévés cégeket. Minket is egy éve kerülget az egyik társaság és szándékolt volna vásárolni a jogszabályt és a nyilvános pályázatot mellőzve.

A környéken működő összes kábeltévés társaság elkelt, egyik sem nyilvános pályázaton és sajnálatos módon a lakosság előzetes tájékoztatása nélkül. Azt is világosan kell látni, hogy ezek a cégek gyakorlatilag piacot (fogyasztókat, tehát a jelenlegi kábeltévé nézőket) vásárolják fel, a jelenleg kiépített rozoga vezetékhálózat és a cég nem érdekli őket.

Magam és önkormányzatunk mindezektől függetlenül felelősséget érez abban, hogy képviseljük a polgáraink érdekeit egy olyan ügylet folyamatában, amelybe közvetlenül beavatkozni nem tudnak, mert megvan a lehetősége annak, hogy őket, mint fogyasztókat a fejük felett, megkérdezésük és beleszólási lehetőség nélkül adják el.

Ezt a felelősségünket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a Pilisvörösvári Kábeltelevíziós Kft. jelenlegi tulajdonosaival szorosan együttműködve - szinte napi kapcsolatban egyeztetve -, szeretnénk elérni a Képviselő-testület 232/2000(IX.25.) Kt.sz. határozata alapján, hogy a közvetett önkormányzati tulajdonú társaságrészünket nyilvános pályázaton eladásra kínáljuk. Ez most már lehetséges, mivel a jogszabály megszületett és nyilvános pályázat meghirdethető.

Felhatalmazást kaptam arra, hogy szakértő igénybevételével, a többi tulajdonostárssal együttműködve kerüljön eladásra a kábeltelevíziós hálózat.

Az eladási folyamat célja az, hogy elsősorban a technikailag legjobban felszerelt és lelkiismeretes jól működő üzemeltetőt találjunk.

A továbbiakban a tulajdonos, a társaságért kapott eladási ár, ebből a szempontból másodlagos.

Polgárainknak arra kell felkészülni, hogy az eladás után profi üzemeltető veszi kézbe a kábeltévé hálózatot, vélhetően új vezetékrendszer kiépítésével.

A környékünkön eladott kábeltévé hálózatot üzemeltető cégek újságközleményeiből azt tapasztalom, hogy előzetesen nem tájékoztatták például

Solymár és Pomáz polgárait, ezért nagy felháborodást keltett a polgárok körében a cégek megkeresése a polgárok felé új szerződéskötés, és áremelés céljából.

Jelen tájékoztatásomat azért teszem meg, részben hogy a Vörösvári kábeltévé hálózat helyzete világossá váljék, másrészt azért, hogy megnyugtassam polgárainkat az eladás folyamata nyilvános és ellenőrzött lesz.

Arra természetesen Vörösvár polgárainak is fel kell készülniük, hogy az új üzemeltető korszerű eszközeit és rendszerét is érvényesíteni fogja díjaiban. Eddigi ismereteim szerint a kábeltévé társaságok un. díj- és programcsomagokat ajánlanak, amelyben igény és pénztárcájuk szerint válogathatnak a nézők.

Az eladás folyamatáról, a kiirt pályázatról, a kiválasztás szempontjairól, majd az eladási árról részletes tájékoztatást kívánunk adni polgárainknak, kérem figyeljék az ezzel kapcsolatos közleményeinket.

Rendőrkapitányság

A Pilisvörösvári Városi Rendőrkapitányság gondolata még akkor merült fel, amikor a rendőrségen intézhettük okmányaink beszerzését, cseréjét és ezt csak Budaörsön tehettük. A kapitányság létrehozásának másik oka, az elvárható közbiztonság-javulás. A tárgyalások már 1992-ben megkezdődtek. Első ötletként a rendőrség jelenlegi épületének kibővítéseként létrejövő kapitányságról. Akkor a rendőrség kb. 40-50 mFt hozzájárulást kért volna a környék önkormányzataitól. Ezt követően merült fel az a gondolat, hogy cseréljük el a Városgondnokság nagyobb épületét a jelenlegi Rendőrőrs épületével és átalakítás után, a Városgondnokságon legyen a kapitányság és a jelenlegi Rendőrőrs a Városháza bővítéseként funkcionáljon. A Városgondnokság átalakításához 1999-es becslés alapján még mindig 153 mFt hozzájárulást kellett volna fizetni a környék önkormányzatainak.

Lobbizásunk eredményeként a Belügyminisztérium úgy döntött, hogy zöldmezős beruházásként - egy a Pilisvörösvár Városa által rendelkezésre bocsátott ingatlanon - épül fel a kapitányság.

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának döntése lesz, hogy a kapitányság céljára átadott telekingatlan ellenértékeként, valamint az értékkülönbség megfizetése figyelembevételével át akarja-e venni a jelenlegi rendőrőrs épületét.

A temető üzemeltetőjével az új törvény alapján a szerződést módosítani kellett. A szerződés módosítás keretében újra pályáztattuk ezt a feladatot.

A temető üzemeltetését azzal a céllal pályáztattunk, hogy hátha olcsóbb üzemeltetőt, és talán találunk egy széles temetési szolgáltatást nyújtó kínálatot, esetleg több szolgáltató bevonásával.

A pályázat végeredménye azt a látszatot mutatja, hogy a jelenlegi üzemeltetőnél, a jelenlegi szolgáltatást végzőnél nincs jobb. Nehéz ezt elhinni, de pillanatnyilag ez a helyzet. Végigjátszottuk a pályázatot, de hogy mennyire volt az Önkormányzat ebben ügyes és hatékony, ez külön kérdés.

Közlekedés

Aki figyelemmel kísérte, az érzékeli, hogy a 10-es út szorító problémáját a Képviselő-testületünk saját eszközeivel, és lobbyzással megkísérelte befolyásolni. Az ígéretek szerint 2002. év környékén készül valamiféle beruházás. Az eddigi információkból és eseményekből arra a következtetésre jutottam, hogy ha ez a beruházás meg is valósul időben, nem fogja megoldani a jelenlegi problémáinkat. A 10-es út 160 %-os túlterheltsége miatt részben Pilisvörösváron nagy gondot jelent az átkelés, a 10-es út mellett való élés. A munkavállalóknak teljesen kiszámíthatatlan a bejutása a munkahelyükre, fél órától másfél óráig terjed. Azért sem oldja meg az elkerülő út a problémákat, mert az elkerülő út jelenlegi nyomvonala elkerüli Piliscsabát. Piliscsabát nem lehet közvetlenül rákötni -, tehát a piliscsabai és a további forgalom változatlanul itt fog menni. De ami a legnagyobb megdöbbenésem - és ez a nyáron szerzett tapasztalatom -, hogy a 10-es főút teljes zsúfoltsága mellett, teljes feltöltöttsége mellett képes továbbítani ezt a 160 %-os túlterhelést akkor, ha a főváros befogad. De a főváros felébred 7 és 8 óra között, nem tudja fogadni ezt a forgalmat, „infarktust” kap, és itt a dugó. Ebből arra a következtetésre jutottam, ha a főváros nem készít egy második körutat, az Óbudai temető alatt és egy hidat, és nem fogadja a 10-es főút forgalmát, nem fog Pilisvörösváron segíteni. Ezt őszintén meg kell mondani, mert ha két év múlva megépül a 10-es főút elkerülő szakasza, de a Pilisvörösvári állampolgárok nem tudnak bejutni, akkor felelőssége van az Önkormányzatnak. Ha a kormányzati oldalon a Képviselő-testület tud is lobbyzni, a fővárossal nem ez a helyzet. A főváros egy különálló település, saját politikával, saját fejlesztési elképzelésekkel, természetesen az egyeztetések folynak, létezik fórum a Megyénél és a településeink között, hogy „Beszéljük meg végre közös dolgainkat”, de a fővárosban más közlekedéspolitikai elképzelések vannak, mint az országban.

Itt a Metróra és az egyéb vitákra gondolok. Ez Pilisvörösvárt így befolyásolja.

Ezért támadt az a gondolatom, hogy "Szálljunk át a Vasútra". A vasúttal megoldható, hogy a munkavállalók szűk egy óra alatt a Főváros szívébe érjenek.

Minden családhoz kikerült az a kérdőív, amelyben kértem a polgárokat, hogy válaszoljanak és azt küldjék vissza, mert az Önkormányzat támogatja a vasútfejlesztést.

A MÁV 700 millió forintot költ jelenleg a lassú jelek feloldására – ez persze aprópénz - és 10 perc nyerésére. De a legfontosabb, hogy megindult egy párbeszéd a vasúttal, hogy hajlandók fogadni az észrevételeket, hogy hajlandók Pilisvörösváron egy második megállót készíteni, és rövidesen a Szabadság-ligeten készen lesz egy második megálló. Erre a Képviselő-testület 8 millió forintot szavazott meg, hogy az odavezető út, az esőbeálló és a közvilágítás elkészüljön. Ezt kiútnak látom és nem alternatívának. A 10-es főúton be kell jutni, rengeteg vállalkozó van, aki viszi a csapatát és ott kell dolgoznia. De az alkalmazottak, a diákok választhatják a vasutat, és ezért az Önkormányzat segít.

Nagy eredményünk, ami a Szabadság-ligeten mindig gond volt, hogy hogyan forduljon meg a volánbusz a Nyár utca végén. Az egyik Képviselő ötlete volt, hogy ne buszfordulót építsenek, hanem fordítsuk háztömb körül a buszt, és a Dugonics utca aszfaltozásával ez megoldódott, és így a Liget kapott még két új buszmegállót. Tehát a Képviselő-testület jelentősen igyekezett a közlekedésen javítani.

10-es számú főút átépítése, parkolók, Deák Ferenc utcai csomópont

Városunk polgárainak régi kívánsága, hogy a Fő utat lehetőség szerint ki kellene szélesíteni. A megnövekedtet forgalomhoz képest egyre szűkebbnek bizonyuló út és parkolók hiánya sok fejtörést okoz a város vezetőinek, és rengeteg kellemetlenséget mindnyájunknak.

A Fő út mentén az elmúlt évtizedben rengeteg üzlet létesült, gépkocsival megállni viszont alig 1-2 helyen lehet csak. A járdák melletti parkolásra alkalmas területet sokhelyütt sövény választja el az úttesttől, lehetetlenné téve a parkolást, másutt viszont az a probléma, hogy a parkolót nem választja el semmi a járdától, és a várakozó autók gyakran akadályozzák a gyalogosforgalmat. Ráadásul a felszíni vízelvezetés sincs megnyugtatóan megoldva.

Javaslatomra a Képviselő-testület egységben kívánta kezelni a problémákat azzal, hogy a Fő út teljes hosszában annak átépítését célzó terveket készíttetett, az út tulajdonosi jogait gyakorló PEMÁK Kht. bevonásával.

A terv elkészült, részletesen tartalmazza a város teljes területén azokat a helyeket, ahol pld. árok betemetésével (és egyúttal a csapadékvíz elvezetés lefedésével) a padka felhasználásával parkolók és újabb zöldfelületek alakíthatók ki. A terv lényege, hogy bárhol a Fő úton szabályos megoldással a keresztmetszet a következők szerint alakuljon: VIACOLOR-ból kialakított járda, attól szintben és/vagy zöldfelülettel elválasztott parkoló, kibővített aszfaltúttest, majd ismét parkoló és ismét járda található.

Ennek a tervnek előírásai (fafajta, helyszín) alapján telepítettünk a város Budapest felőli bejáratánál gömbjuhar-fasort.

A városi léthez a terek is hozzátartoznak. Szakemberek azt mondják, ha ma kellene Pilisvörösvárt megtervezni, ez a terv nem menne át a zsűrin, mert az össz zöldfelületek aránya 5 % a városban, pedig 25 %-nak kellene lennie. Két játszótér már 1999-ben elkészült. Meg akartuk építeni a Vásár tért és a Hősök terét. Ez különböző okok miatt elhúzódott, így ezt a következő évben kell megoldani. Tovább kell gondolkodni, hogy hol sportoljanak a gyerekek, hol pihenjenek a kismamák. Mindkét terünk ami megépült, siker. Bármikor elmegyünk oda, kismamák, gyermekek ott vannak. Folytatni kell. Ilyen kérések érkeznek a Képviselő-testület felé, hogy görkorcsolyapálya épüljön. Azon lesznek, hogy megépüljön.

Szintén tervvel rendelkezünk a 10-es főút és a Deák Ferenc utca találkozásánál kialakítandó leágazó csomópont megvalósításához. A csomópont kialakításához a Képviselő-testület adott összeget is megszavazott, amelyből a kivitelezés és a szükséges terület felvásárlása is fedezhető.

Infrastruktúra

Szennyvízcsatorna

Az idén - lobbizásunk eredményeként - a város nagy összegű pályázatot nyert. Szerveződik a város még nem csatornázott területeire a Csatornatársulat. A Szervező Bizottság már megalakult, a megfelelő döntések már több mint egy éve megszülettek. Ez nagy eredmény, mert 1994 és 1998 között az akkori önkormányzat 2 évig nem nyújtott be pályázatot. Amikor meg pályázott, eredeti elképzelését visszavonva csak egy néhány utca csatornázásának kiépítését vállalta. A beruházás fedezeti összege rendben van. Igyekezni kell, hogy ebben a beruházásban, amely 40 %-os állami támogatást, és 60 %-os helyi forrást irányoz elő, ezt az arányt további pályázatokkal visszafordítsuk. Mindamellett nem változtattunk azon a korábbi elhatározásunkon, hogy 110 ezer forint az egység ebben a Csatorna Társulatban, amely 100 ezer forint akkor, ha egyösszegű befizetés történik. A közbeszerzési eljárás folyamatban van, döntés 2000. december 10-e környékén születik meg, a nyilvánosságra hozatal december 15-e környékén lesz. Az összberuházás értéke közel félmilliárd forint körül van.

Az eredménye az lesz, hogy Vörösvár valamennyi utcája csatornázott, és ezután megindulhat a szilárd útburkolatok építése. Az az érzésem, hogy a ciklus utolsó évének feladata az lesz, hogy ezt milyen módon oldjuk meg. Két lehetőség van, hogy a város épít minden szilárd útburkolatot, vagy pedig társulat szervezésével, azok a lakosok, akik fedezni kívánják és gyorsítani akarják, lehetőséget biztosítani, hogy társulat szervezésével közreműködjenek az útépítésben. Amennyiben nem segít a lakosság, akkor a további 10 évben, minden fejlesztési forrást erre kell fordítania az Önkormányzatnak. Durván 1 milliárd forintos beruházás áll az Önkormányzat előtt. Képviselő-testületünk 1999-ben leaszfaltoztatta a Bányató, Tűzoltó, Bányakápolna, Budai Nagy Antal, Szőlőkert, Eperjesi utcákat, a Petőfi közt, 2000-ben a Pilisszentivánra átvezető Huny közt, a Bocskai és a Dugonics utcák egy szakaszát és tervezzük a Hősök tér és Vásár tér burkolását és újjáépítését.

Itt jelentkezik az a feladat, hogy egy 12 ezer fős város csatornahálózatát és szennyvíztelepét milyen módon üzemeltetjük. Lehetőséget ad a törvény, hogy koncessziós pályázatot hirdetünk és akkor ez magánkézbe kerül, vagy pedig a Pilisi Medence Települései összefognak, és egy centrális központosított teleppel oldják meg önkormányzati üzemeltetésben. Ha engem kérdeznek, én az utóbbira szavazok. Nyugat-Európában ez a megoldás, 50-100 ezer ember szennyvízét kezelik egy telepen, önkormányzati kezelésben. A magánkézbe adott közszolgáltatás be nem látható plusz haszon jelentkezését eredményezheti a csatornadíjban és azt drágítja (lásd az előző önkormányzat által kötött előnytelen szerződés miatti magas szemétszállítási díjat).

Ezzel kapcsolatos az az igény, hogy a szennyvíztelepet bővíteni kell. A jelenlegi szennyvíztelep a belterület határán belül élő 12 ezer ember szennyvizét fogadja. Bővítésre 2000. évben 1,5 millió forintért tervet készíttettünk, mert hiszen az iparterület és a focipálya mögötti északi lakókörzet néhány száz telek csatornázását is meg kell oldani. Az ő számukra csatornázás még nincs előirányozva. Ha úgy tekintem, hogy Pilisvörösvár 40-50 %-a csatornázott, és megvizsgálom, hogy jelenleg mennyi a telep befogadása és milyen szinten áll, ez körülbelül 50 %-on áll.

Ugyanakkor a város felének, ami csatornázva van, a bekötések száma nem haladja meg az 50 %-ot. Ebben is intézkedni kell, hogy minél többen kössenek rá, legyen kihasználva a telep.

Azért is kell elkészíttetni a bővítésekre a tervet, mert vélhetően teljesíteni tudnak az iparterületen és másutt is lennének bekötések, hiszen még van szabad kapacitás. De azt világosan kell látni, hogy a nem lakossági bekötéseket kapacitás-megváltással tudjuk csak bekötni, azaz jelentős összeget kell elkérni érte.

Ennek a folyamatnak van egy alfejezete, hogy hol legyen egy ilyen szennyvíztelep?

Jelenleg Solymáron van és Pilisvörösváron, egymástól 2 kilométerre. Pilisszentiván átemeli a Terstyánszky utcán a szennyvizet, és úgy ereszti le Solymárra. Pilisszántón még nincs kész. Üröm a hegyen átemeli és viszi Szentendrére, holott ide befolyna az Aranyhegyi patakba. Pilisborosjenő az Aranyhegyi patakba engedi a tisztított szennyvizet, de gondjai vannak.

Mindebből az következik, hogy egy jól átgondolt fejlesztés alapján, egy regionális telepnek a helye valahol az Ürömi vasútállomás környékén lenne.

Vízfolyások

A város összes vízfolyása el volt és el van hanyagolva. Az elmúlt két év során jelentős összegeket fektettünk bele, a Pozsonyi utcában, Szent János tóból induló patak partján, a Báthory utcában. Az elhanyagoltság azt is jelenti, hogy ezek a vízfolyások a térképen és az ingatlan nyilvántartásban nem szerepelnek. Az állampolgárok áldozatkészsége és hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy ezeken a helyeken a telek végéből adják le azt a 3-3 métert, hogy ezekbe a patakokba el lehessen menni, ki lehessen tisztogatni. A tavalyi év megmutatta, hogy mit tud okozni a víz. A víz jobban tudja a fizikát mint az emberek. Akik látták, hogy mi történt Csobánkán, az el tudja képzelni, hogy mi történhetett volna Pilisvörösváron, ha leesik a 100 éves átlag. Csobánkán semmi más nem történt, csak a 100 éves átlag esett le. Ebben az időben rohantam a Szent János patak völgyébe - én láttam -, csak azért nem történt nagy baj, mert nem esett annyi eső. De aki ott lakik a Tó utca környékén, aki ismeri a Búcsú térnek és az abból elvezető árkoknak a helyzetét tudja, hogy ha egyszer lejön a 100 éves átlag, akkor az árokra épített garázs is elszáll, meg a mellette lévő családi ház is. Tehát nekünk a következő évben jelentős összegeket kell ezeknek a vízfolyásoknak a tervezésére, vízjogi engedély megszerzésére, szükséges kisajátításokra és átépítésekre fordítani.

Munkahelyteremtés, Ipari Park, vállalkozások telepítése

Minden felelős települési vezetésnek rangsorban elsok között kell gondoskodnia a befektetőkről, a működő tőke bevonásáról a város gazdasági vérkeringésébe a munkahely teremtés és a közteherviselés fellendítése érdekében.

Tudatosan írtam általában közteherviselést, mert ezzel kapcsolatban mindenkinek a helyi adó jut eszébe. Kevesen gondolnak a munkahelyteremtés következtében megnövekedő és kisebb-nagyobb mértékben a városba visszaáramló személyi jövedelemadóra és más egyéb, a város közéletére, gazdaságára visszaható hatására.

A helyi adóval kapcsolatban egyébként is sok téveszme terjeng a fejekben, a felületes médiakörökben.

A helyi adótétel nagyon fontos része a települési költségvetések bevételi oldalának. Városunkban ez a tétel általában a teljes költségvetés 10-15 %-a, abszolút értékben az idén 167 millióra terveztük, ami ez évi költségvetési bevételeink kb. 13 %-a.

Csakhogy a helyi adó fajták számosabbak a köztudatban élő {belesulykolt} iparűzési adónál. Mértékük hatása sem akkora a vállalkozásokra, mint amit a közvéleményben visszatükrözni vélünk. Gondoljunk csak bele, az iparűzési adó egy vállalkozás valamilyen összefüggés szerint, a forgalomra vetített 1-2 %-ot kitevő adósságteher.

Azonban ennek a vállalkozásnak az állam felé 18 %-os - tehát nagyságrendileg nagyobb társasági nyereségadót kell befizetnie. Tehát azok a vállalkozások, amelyek a helyi adó nagysága szerint választják meg stratégiai lépéseiket - pl. telephelyüket -, vagy nem ismerik valódi gazdasági feltételeiket, s így vállalkozásukat, vagy demagóg alapon érvelnek.

Ezzel összefüggésben kell szólnunk a város vállalkozási területre kijelölt részének sorsáról, a kialakult helyzetről.

Vállalkozási területről - felismerve annak előbb vázolt fontosságát - a rendszerváltoztató, első szabadon választott képviselő-testület gondoskodott.

Ezt az akaratát kinyilvánítva az 1993-ban jóváhagyott rendezési tervében egy - a temetőtől a 10-es foút melletti gázátadó állomásig húzódó kifli alakú – kb. 80 hektáros területen ki is jelölte. A terület kijelölése önmagában még nem elegendő, a terület felett bizonyos mértékben rendelkezni kell, majd gondoskodni kell a befektetés-ösztönző adókedvez-ményekrol és infrastruktúraépítést (közművek, utak) elősegítő támogatásokról.

A terület feletti rendelkezés azt jelentette volna, hogy a kárpótlási folyamatban a város részére minél több területet meg kellett volna vásárolni, ill, a többi tulajdonosokkal egyeztetve a belterületbe vonás ellenértékeként feltételeket kellett volna támasztani a leendő befektetők fogadására való felkészülés érdekében (pl. a terület egybetartása, ill. a tulajdonosok és a befektetők eltérő érdekeinek artikulálása).

Az 1994-es választások az addigi képviselő-testület ilyen irányú terveit keresztülhúzták. Az új képviselőtestület első intézkedése az volt hogy 1995. szeptemberi rendeletében a teljes vállalkozási területet lakásépítés céljából vonta be belterületbe. Majd 1996-ban az erre a területre szóló rendezési tervet készítettek.

E terv felaprózott, apró kereskedelmi és ipari célra használható parcellákat és - 70-80 db - építési telket tartalmazott az értékes és az egybetartható, kb. 40 hektáros - a nagybefektetőknek értékes lehetőséget potenciálisan tartalmazó - vállalkozási terület helyett. Ráadásul a korábban kijelölt teljes 80 hektáros vállalkozási területnek csak kb. 40 hektáros részét kérték és kapták meg belterületbe vonva. Míg a temető melletti másik 40 hektár terület belterületbe-vonási dokumentációjának elkészítését célzó kb. 4 millió forint összeget a LIEGL cégnek alkuba bocsátották kb. 3 hektár út közterület ellenértékeként.

Mindez kidobott tervezési összeg és ennek fejében elkótyavetyélt terület volt, mert tudniuk kellett a törvényt, hogy frissen belterületbe vont településrész mellett újabb bevonása csak a korábban belterületbe vont terület teljes beépítése után lehetséges.

A felaprózódás gátja lett a stratégiailag ezután következő lépésnek, az "IPARI PARK" cím megszerzésének. Az "IPARI PARK" cím feltétele legalább 10 ha egyben vagy egy célért való egyben léte, valamint a címet megcélzó pályázat elkészítése.

Az "IPARI PARK" cím állam által való megadása és megpályázhatósága a befektetések ösztönzésének állam által megteremtett lehetőségeinek helyi szintre való lehívása, amit minden beruházásokat ösztönözni kívánó önkormányzatnak, polgármesternek, képviselő-testületének meg kell tennie. Ez elmaradt az 1994-től 1998-ig kormányzott képviselő-testület programjából és munkájából. Az összes 1998-as választásokon induló, programot hirdető polgármester- és képviselőjelölt célkitűzéseiből is, egy kivételével kimaradt.

Polgármesteri programom ellenőrizhetően fontos eleme volt az "IPARI PARK" cím elnyerésének szorgalmazása és az ezzel járó kedvezményeknek a vállalkozási területre való behozatalának célul való kituzése. Ezért kerestem a pályázaton való részvétel lehetőségét és örültem, a megfelelő minisztériumban támadt kapcsolatnak. Úgy kezdtem meg az "IPARI PARK"-kal kapcsolatos szervező munkát, hogy tudtam, nagy esélyünk lesz a cím elnyerésére.

A belterületbe vont iparterület összes tulajdonosát meghívtuk arra a tájékoztatóra, amit a tervpályázat kiszemelt tervezője tartott, s akinek minden eddig készített pályázata nyertes volt.

Ekkor mondtuk el a terület földtulajdonosainak az "IPARI PARK" előnyeit. Tájékoztattuk őket arról, ami a már működo "IPARI PARK"-ok gyakorlatából és az erről szóló jogszabályból nyilvánvaló, hogy komoly befektető azért keresi az "IPARI PARK" területét, mert az állam a társasági nyereségadójából (mint az előzőekből tudjuk ez 18 százalékos) a felét elengedi. Itt szeretnék visszautalni írásom bevezetőjében említett iparűzési adó körüli gondolatmenetre, miszerint komoly befektető az "IPARI PARK"-ot keresi és nem az iparűzési adót nézi, ami a terhei között nagyságrendileg kisebb.

Az "IPARI PARK" cím meglétének további előnye, hogy a cím megszerezése után még abban az évben támogatásként megpályázható a vállalkozásokhoz szükséges infrastruktúra, víz-, gáz-, villany-, szennyvízcsatorna-hálózat és a szükséges útépítés költségeinek a fele. A jelenlegi képviselő-testület vállalta volna a pályázat benyújtását és azt is, hogy az "IPARI PARK" szervezője és gazdája lesz, csupán azt kérte, hogy a terület tulajdonosai (kb. 20-30 fő) területarányosan vállalják a pályázat összesen kb. 5 mFt-ból reájuk jutó költségeit. Ebben az összegben benne volt az "IPARI PARK" cím elnyerése utáni, most már több százmillió forint elnyeréséért benyújtandó infrastruktúra pályázat díja is. Kétszeri megbeszélés és kétszeri írásbeli megkeresés ellenére sem jelentkezett legalább tíz hektárt együttesen kitevő földtulajdonos, pedig mindenkit a reá jutó összegről szóló részletes tájékoztatóval és minden információt tartalmazó levéllel kerestem meg. Összesen egy kétszázezer forintos befizetés és jelentkező érkezett.

Nem sokkal később derült ki, hogy az iparterületen "Víziközmű Társulat" és ugyanazzal a vezetoséggel "Közműépíto Társulás" szerveződik. Így világossá vált az ellenérdekeltség. De hogy milyen érdekeltségek mentén és hogy mennyire fenntartható helyzetet jelentett városunk gazdasági potenciáljára ez a szerveződés, azt döntse el az olvasó az alábbiakban.

Az hogy a terület tulajdonosai nem csatlakoztak a város kezdeményezéséhez, a következőkkel jár:

· ez a közműépítő közösség nem veheti igénybe az állam által felkínált támogatást - az összberuházás felét, becslésem szerint legalább 150 millió forintot -, mert nem "IPARI PARK" cím alatt fejleszt közműveket, illetve utakat,

· ebbe a közműépíto közösségbe beszerveztek építési telektulajdonosokat, akik állampolgári jogon közműfejlesztésre, (víz- és csatornahálózatra) igénybe vehetnék az önkormányzat által benyújtott céltámogatási pályázat alapján legalább 40 százalékot kitevő állami támogatást, de akkor az önkormányzat által kezdeményezett társulatban kellene részt venniük és nem olyanban, amely iparterület infrastruktúrájának megteremtésére szerveződött,

· nem lesz nagybefektető, aki komoly szándékkal érkezik, mert „IPARI PARK”-ot keres és a társasági nyereségadó 50 %-os elengedésére számit.

Mi a végeredménye a tulajdonosok általam vélelmezett rossz döntésének?

A felsorolt, a tulajdonosok többségének akaratán kívül eső körülmények miatt valószínuleg lehetetlenné teszi további komoly befektető letelepedését városunkban az "IPARI PARK" hiánya és a támogatások nélkül közművesítettség következtében megdrágult telkek miatt. Legalább két vállalkozásról tudok, amely városunkban érdeklodött először, majd az olcsóbb telekárak miatt Pilisjászfalun kötött ki. Ami a legrosszabb, hogy a kettő közül egy, sikeres vörösvári vállalkozás, amelyik kinőtte a lakóterületen kialakított vállalkozásának lehetőségeit, kereteit és valószínuleg szívesen kereste volna a vállalkozásának végleges helyét városunk iparterületén. A jelek szerint hiába.

Tornacsarnok Közalapítvány

A Képviselő-testület még 1999. októberében 2 mFt alaptőkével Tornacsarnok Közalapítványt tett abból a célból, hogy az általa nagyon fontosnak tartott célt kezdeményezze, és egyúttal lehetőséget biztosítson a város polgárainak e nemes célhoz való hozzájárulásukra. Az Alapítvány Kuratóriuma nehezen állt össze, végül kezdeményezésemre 2000. őszén megalakult. A Kuratórium és az Alapítvány működését azért szorgalmazom, mert a tornacsarnok létrejöttéhez kedvező lehetőséget látok a Kormány által kiírt pályázatokon való eredményes részvételre.

Javasoltam a Kuratóriumnak, hogy tűzzük ki célul a tornacsarnok építésének időpontjául a 2002. év elejét azzal az elképzeléssel, hogy az építkezés még abban az évben befejeződik.

Ettől az időponttól visszaszámolva adódik 2001-re az a feladat, hogy a Képviselő-testület adjon javaslatot és bocsássa a Kuratórium rendelkezésére a tornacsarnok telkét. A Kuratórium munkájától azt várnánk, hogy megfelelő PR-munkával kísérelje meg egy engedélyezési tervhez szükséges fedezet biztosítását a vörösvári polgárok áldozatkészségével.

Ha az engedélyezési terv 2001. első felében elkészül, akár közbeszerzési eljárás, akár előzetes ajánlatok alapján megírható az a pályázat, amelyben a tornacsarnok kivitelezéséhez szükséges–pénzeszközök elosztását meg lehet tervezni, mennyi a saját fedezet, ebből mennyit áll Pilisvörösvár önkormányzata, mivel járul hozzá a Kuratórium, és mekkora összeget pályázunk meg az államtól.

Vélhetően nagy esélye van a futballpálya környékén elhelyezett tornacsarnoknak. Az ezen a helyszínen történő építés hármas eredménnyel végződhet:

1. sportolóink minden igényt kielégítő helyszint kapnak,

2. ha az építésmódra a partnertelepüléseinken bevált többcélú csarnok funkciót választjuk, akkor a használhatatlan jelenlegi kultúrházunk helyett méltó környezetet biztosítottunk városi ünnepeinknek, kulturális rendezvényeinknek, családi ünnepeknek (pld. esküvők),

3. nem utolsó sorban kijelöltük egy városcentrum-bővítés kezdő sejtjét.

Regionális szerepünk

Megemlítem, hogy jelentős munka folyik szövetségünkben, amely javaslatomra új nevet is kapott. Ez a PILISI KÖTET (Pilisi Medence Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás). A korábbi név alkalmatlan volt pályázatokon való indulásra, a KRÉTA működése is formális volt. Fontos volt három új polgármester megjelenése. Jelentős eredmények állnak mögöttünk. Az utolsó másfél évben felgyorsultak az események. Itt említem meg a vasúti konferenciát, a vasúti kapcsolat-tartást. A SAPARD EU-pénzből egy 4 milliós megnyert pályázat alapján a Tudományos Akadémia egy csoportja fejlesztési stratégián dolgozik, amely mostanában kerül elfogadásra.

Ugyancsak pályázatra készül a szövetség, ahol Európai ISPA pénzeket pályázunk meg.

Cél, hogy megkeressük ennek a regionális szennyvíztisztítónak a helyét is és a hozzá való pénzeket.

A Pilisi Medence Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás legközelebbi eredménye az lesz, hogy az ELMÜ beruházásában mind a 11 településen közvilágítás korszerűsítés történjék, aminek a célja energiatakarékos, de jobban világító lámpákkal, az éves villanyszámlát felére csökkentsük, és ebből a megtakarításból fedezzük a beruházást. Ez közel 100 millió forintos beruházás lesz, a szerződést hamarosan a Képviselő-testület elé tárom.

Szociális lakások, lakáskoncepció

„Szociális lakás” alatt azokat a lakásokat értjük, amelyeket a lakásprivatizáció során, szociális helyzetük miatt a benne lakók nem tudtak megvásárolni, és vélhetően a piaci lakbért sem tudják megfizetni.

A városban ilyen lakások a következő helyeken találhatóak: Csobánkai út 3., Kápolna utca 1., Szent Erzsébet út 10., Sztahanov tér 2. szám alatt.

Várhatóan az Arany János utcai, Bányató utcai, Ady Endre utcai és a Klapka utcai tömbházakban is maradnak a város tulajdonában lakások.

Előterjesztésemben a Képviselő-testületnek a fent felsorolt lakások szanálására, újjáépítésére, felújítására és fenntartására tettem javaslatot.

A fent vázolt helyzet a bentlakók emberi méltósága és a város gazdálkodása szempontjából fenntarthatatlan.

El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a városban mindig lesznek olyan polgárok, akik életkörülményeik miatt (függetlenül azok okától) nem tudják megteremteni az önálló lakásépítésnek és/vagy fenntartásának lehetőségét.

A meglévő helyzetet a meg nem vásárolt lakások és a rendszeresen beérkező lakásigénylések idézik elő. Ezért a város nyugalmának érdekében célszerű a szociális lakások bérlő kijelölése felett rendelkezni, illetve az ott lakók lakbérének kiegészítésére és ezen lakások üzemeltetésére, fenntartására felkészülni.

A fent említett cél megvalósítása érdekében a szociális lakások hosszú távú megoldására a következő javaslatokat tettem:

1. Javasoltam, hogy a lakásprivatizációból befolyt kb. 20 millió forint külön számlán kezelt összegből a város építsen kb. 40-50 m² alapterületű szociális lakásokat a Csobánkai utca területén lévő önkormányzati tulajdonú telken. Ennek a lakásépítésnek az a célja, hogy a szociális lakásállomány bővítésével és minőségi kínálatának emelésével lehetőség nyíljon a meglévő szociális és szolgálati lakásokból „ a jó minőségű” lakókat az új lakásokban elhelyezve, illetve/és ez alapján lehetővé váló lakáscserékkel olyan mértékű mozgást elindítani, hogy a legméltatlanabb körülmények között (Kápolna u. 1. és Szent Erzsébet u. 10.) számú lakások megszűnjenek és a homogén tulajdonú telkek megfelelően hasznosíthatók legyenek.

2. A fent felsorolt lakáscsere akciót a teljes szociális és szolgálati lakásállományra, tehát a lakótelepi tömblakásokra is javasoltam kiterjeszteni, különösen abból a célból, hogy a lakó és a rendelkezdésére bocsátott lakás minősége összhangban kerüljön. E lakáscserék eredményeként a tömblakásokban is el kell érni, hogy homogén tulajdonú épületek jöjjenek létre, ezért az esetleg magántulajdonú lakások cseréjének ösztönzésére külön pénzalapot kell teremteni. A homogén tulajdonú önkormányzati tömbépületek rehabilitációját a pilisszentiváni - hasonló lakások - gyakorlatnak megfelelően működő külső tőke bevonásával javasoltam megoldani. A pilisszentiváni rehabilitáció egy vállalkozó ajánlata és kivitelezése alapján történt. A vállalkozó a lapos tetőn történő tetőtéri lakásépítési lehetősége és tulajdonjoga fejében egyszeri alkalommal felújítja a házak külső szigetelését és vakolatát, valamint a belső lépcsőházat és minden lakásban bevezeti a földgázt és beszereli a központi melegvízfűtést. Ez már egy működő eljárás, ezért javasoltam, hogy Pilisvörösvár Város Önkormányzata a saját tulajdonában maradó tömbházakra kérjen ajánlatot több vállalkozótól, válassza ki a legmegfelelőbb ajánlattevőt és vállalkozót, valamint még a 2000. évben egy házat készíttessen el és ez a ház legyen mintapéldája egy egész lakótelepre (a magántulajdonban lévő társasházakra is) alkalmazható rehabilitációnak.

3. A továbbiakban, az önkormányzati tulajdonban maradt szociális lakások fenntartására és üzemeltetésére a magánszféra és magántőke bevonásával kellene kísérletet tenni. Erre a fővárosban és más városokban is van példa, a piacon léteznek erre szakosodott vállalkozások. Külön döntést igényel, hogy a szociális bérlakások tulajdonjogáról való döntés maradjon-e az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében, vagy csak a vállalkozó magántulajdonában lévő házban a lakások feletti bérlőkijelölés felett rendelkezzenek. A tulajdoni viszonyok tisztázása mellett javasoltam pályázat kiírását, illetve ajánlatok bekérését a szociális bérlakások üzemeltetésére és fenntartására vonatkozóan. A vállalkozók érdekeltsége abban lehet, hogy piaci szintű lakbérhez jussanak. Ezt a lakbért a lakó befizeti és a város szociális alapon támogatja.

4. A végleges privatizáció és a fenntartható színvonal érdekében meg kell határozni családonként az új lakbéreket és a támogatás mértékét, a szociális rendeletünk módosításával.

Javaslataimat a Képviselő-testület elfogadta, három hónap alatt felépült a Csobánkai u. 3. alatt négy szociális lakás, 45 m²-es alapterülettel, a beköltözések és lakáscserék folyamatban vannak.

A szociális lakások fenntartására meghirdetett pályázatunk eredménytelen volt, így az további döntést igényel.

Az Arany János utcában egy háztömbre jelentkezett kivitelező és most folynak a tárgyalások arról, hogy a lakókkal egyetértésben egy leendő társasház hogyan alakítható ki a tetőtér beépítésével.

Külkapcsolatok

Külkapcsolatainkat gyakorlatilag minden irányban a stagnálás, illetve az elhidegülés állapotából kellett újra kezdeni. Illusztrációként álljon itt egy jegyzőkönyvi idézet 1998. februárjából: „A partnerkapcsolat további aspektusa, hogy Gröbenzell anyagi szempontokból nem, mint gazdag nyugati nagybácsi lép fel, hanem ezt a kapcsolatot egyenrangú, baráti kapcsolatként ismeri el.”

Két év aktív külpolitikai munka eredményeként azt jelenthetem városunk polgárainak, hogy erdélyi kapcsolatainkat a mindennapos és emberileg szorosra fűzött barátság mellett, Borszék városával bővítettük. A meglévő német kapcsolatainknál az ismételt személyes baráti kapcsolatok felelevenítése mellett érvényesül - városunk arculatát és jó hírét önérzetesen őrizve elértük, hogy a kunyerálás elkerültük, ragaszkodtunk a helyi és nemzeti méltósághoz, az egyenrangú kapcsolatokhoz és az elvárható kapcsolati protokollhoz.

Eredményként könyvelhetjük el a vezetők baráti kapcsolattartására alapozva a megújult látogatásokat, vezetők, egyesületek, sportkörök rendszeres találkozását, valamint egészen különleges eseményeket (pld. gröbenzelliek kerékpártúrája a vörösváriak bekapcsolódásával).

Pilisvörösvár, 2000. december 15.

Botzheim István

Pilisvörösvár Város polgármestere